Faliújság - adventi naptár – adventi állatok
Mindannyian – a gyerekek különösen is — szeretjük az állatokat. Az idei évben arra gondoltunk próbáljuk meg az ő segítségükkel közelebb hozni, jobban megélni az adventi készületet, hiszen kedvenceink viselkedéséből sok-sok mindent tanulhatunk.
A hagyományos faliújság így most kicsit rendhagyó lett. Különös adventi naptár, hiszen manuálisan hajtogathatunk ki napról-napra egyet-egyet, olvashatunk elmélkedhetünk… közben picit átélhetjük a régiek várakozását is.
Készült internetes változat is, hogy a tanító nénik segítségére legyen, hogy az osztálytermekben is nap, mint nap tudjatok közösen is készülni.
Köszönet Fazekas Judit néninek és férjének Lovász Tibornak, akik sokak számára megalkották és hozzáférhetővé tették.
ÁLDOTT ADVENTI KÉSZÜLETET ÉS KEGYELEMTELJES MEGÉRKEZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK!
❄
Pilinszky János: A várakozás szentsége
Mire is várakozunk advent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént.
Az adventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek - megszületvén Betlehemben - maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Advent idején mi arra várakozunk és az után vágyódhatunk: ami megtörtént és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.
Valódi várakozás. Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.
Marosi Szilvia