Most már hagyomány, hogy a téli szünet előtt iskolán kívüli osztályprogramot szervezünk. Idén a választásunk a füredi jégpályára esett. Csodálatos időben, szuper körülmények között korcsolyáztunk.
Meséljenek a képek!
Éva néni és a hetedikesek
A közelmúltban kétszer is ellátogathattunk az Ipari Technikumba.
December 10-én a Selye János Diáklabor program keretében a 7. és 8. osztályosokkal vettünk részt laborgyakorlaton. A diákoknak 2 fizika, 2 kémia és 2 biológia órájuk volt.
A témák:
A mellékelt képeken látszik, milyen ügyesen kísérleteztek a gyerekek.
Köszönjük, hogy a szállításunkhoz 4 kisbusz állt rendelkezésünkre.
December 12-én a kémiai játszóházban voltunk. Mivel a létszám korlátozott volt, 10 nyolcadikossal vettünk részt a programon. Itt is maguk végezhették a kísérleteket. Használtak mikroszkópot, és az egyik helyszínen iparis diákok utasításait követve dolgoztak.
Mindkét programon jól éreztük magunkat, köszönjük az Ipari tanárainak és diákjainak, hogy fogadtak bennünket.
Bakonyi Erzsébet
Eredendően nem terveztem egy show műsort megtekinteni. Kíváncsiságom inkább arra irányult volna, hogy egy edzésen lássam, milyen módszerekkel, milyen terheléssel, milyen erősítő-, lazító-, nyújtó gyakorlatokkal, mely izomcsoportokra helyezve a hangsúlyt edzenek ezen újszerű „sportág” gyakorlói. Egy kedves szülő viszont tiszteletjegyet ajándékozott nekem, így váratlanul a Hangvillában találtam magam. Nem sokat tudtam a témáról. Elképzeléseim voltak, illetve korábban a Lázár Ervin Program keretében egy osztállyal néztük meg azt a színházi produkciót, ami erre a „sportágra” épült.
Valóban, ahogy a műsorvezető is többször említette az előadás során, ez egy cirkusz, a szó eredeti értelmében. Zenével, füsttel, fény és hang effektusokkal, összekötő tánc elemekkel (melyekben szerepel a balett és modern tánc is) és a szereplők látványos ruházatával.
Leegyszerűsítve, a produkció lényege, hogy minél tovább fenn tudd tartani magad egy speciális rugalmas szalagpáron, miközben mutass be minél több meghökkentő, lélegzetelállító, hajmeresztő trükköt. Mindezt úgy, hogy közben alkalmazkodsz az aláfestő zenéhez, netán a társaidhoz. Van itt kapaszkodás felfelé akár a plafonig (cirka 4-5 m magasságba védőháló nélkül), zuhanás, lepörgés és a szalagok feltekerése bokára, lábszárra, derékra, karokra, helyzettől függően. Ki ne hagyjam azokat a balettből ismert mozgáselemeket, jelen esetben természetesen a levegőben végrehajtva, amelyek rendkívüli hajlékonyságot és lazaságot követelnek.
Mi kell a gravitáció legyőzéséhez? Erő, mondják a fizikusok. Az ember közvetlenül az izmaival tud erőt kifejteni. Nos, ez itt hatványozottan, „rendesen” megnyilvánult. Iskolánk két tanulója percekig táncolt a levegőben, elhitetve velünk, hogy ez a világ legtermészetesebb léthelyzete. Látszólag könnyedén, hajlékonyan, zenéhez alkalmazkodva, a meghökkent közönségből vastapsot kicsalva mutatták be „kűrjüket”.
Úgy gondolom, csak gratulálhatunk a kitartáshoz, bátorsághoz, ami testi jóllétüket, fittségüket, de személyiségük fejlődését is szolgálja.
Madár Csaba, testnevelő
